Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945

a második világháború első teljes éve

• február 8. – Chamberlain bejelenti, hogy a szövetségesek növelik a Finnországnak nyújtott katonai segítséget
• február 15. – Bulgáriában lemond a Kosszeivanov-kormány, Filov alakít kormányt
• február 16. – Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet mérik (–35 °C-ot).^[3]
• február 18. – Elfoglalják az szovjet csapatok az első finn védelmi vonalat

• április 3. – Angliában Winston Churchillt teljes jogkörrel háborús csúcsminiszterré nevezik ki.
• április 6. – Anglia és Franciaország éles hangú jegyzékben tiltakozik a Németországba megindult erőteljes svéd és norvég nyersanyag-szállítás ellen, egyben Anglia bejelenti a norvég felségvizeken elrendelt brit aknazár létesítését.
• április 9. – Német csapatok hét hadosztállyal, tengeri és légierővel lerohanják és elfoglalják Dániát és Norvégiát.
• április 14–19. – A szövetséges erők partra szálnak Narviknál, Namsosnál és Andalesnél.
• április 15. – A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról” és ezzel kezdetét veszi az ún. arizálás, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.
• április 18. – A dunai hajóforgalom zavartalan biztosítására Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária egyezséget ír alá.
• április 23. – A német hadsereg megállítja a norvégiai Namsosnál előretörő brit hadsereget.
• április 26.
  • Horthy István házasságot köt gróf Edelsheim-Gyulai Ilonával. (A házasságból egy fiú, István születik.)^[4]
  • A szlovák parlament 113. számú törvénye alapján 229 zsidó tulajdonban lévő üzemet felszámolnak, 50 vállalatot pedig nem zsidó tulajdonosnak juttatnak.^[5]
• április 30. – Norvégiában a két irányból Oslo és Trondheim felől előrenyomuló német erők egyesíteni tudják egységeiket, a brit csapatok visszaszorulnak.

• június 3. – Romániában lemond a francia és brit szimpatizáns Gafencu külügyminiszter, helyette a német orientáltságú Ion Gigurtu kerül, akit a Vasgárda is támogat
• június 5. – Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.
• június 10.
• június 13. – A brit hadsereg lezárja a Szuezi-csatornát
• június 14.
  • Párizst elfoglalják a németek
  • Spanyol csapatok megszállják a nemzetközi igazgatás alatt álló Tangert
• június 15. – Szovjet hadsereg elfoglalja, és megszállja Litvániát
• június 16. – A Paul Reynaud francia kormány miniszterelnöke lemond, helyettese Henri Philippe Pétain marsall lesz az új kormányfő, aki nyomban kezdeményezi a béketárgyalásokat a német támadóerők vezetésével.
• június 17. – A magyar kormány a Ház nevében üdvözlő táviratot küld Hermann Göringnek a nyugati hadszíntéren elért német győzelmet éltetve – a távirat hosszú időre meghatározza Magyarország európai megítélését
• június 18. – Charles de Gaulle Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot.
• június 20. – A palmiryi vérengzés során a lengyel politikai, kulturális és társadalmi elit 358 tagját gyilkolják meg két nap alatt náci németek a Palmiry melletti erdőben.
• június 22. – Franciaország aláírja a német–francia fegyverszüneti egyezményt, a compiegne-i erdőben (Rethondes). Ezzel az ország hivatalosan is két területi egységre szakad, szabad és megszállt zónára.
• június 24.
  • Anglia Japán követelésére lezárja a burmai utat, mely a kínai csapatok utánpótlását biztosította
  • Rómában aláírják a francia–olasz fegyverszüneti szerződést
• június 25.
  • A jugoszláv–szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.
  • A szövetséges erők kivonják utolsó partra szállt egységeiket is Narvik térségéből
• június 26.
• június 28. – Románia a határozott orosz, német és olasz nyomásra átadja Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetúniónak a Sztálin-Hitler paktumban foglaltak szerint.^[8]

• október 3. – Angliában Chamberlain kilép a kormányból, Winston Churchill átalakítja kormányát.
• október 5. – Dekrétum a zsidó földbirtok államosításásáról Romániában. (Később államosításják a malmokat, fűrészüzemeket, sajtolókat. 1941-ben kiterjesztik a városi ingatlanokra is.)
• október 6. – Romániában Erdély román területein a magyarokkal szembeni megtorlások kezdődnek. Ezzel párhuzamosan a magyar oldalon is atrocitásokra kerül sor, az ott maradó román lakossággal szemben. A helyzet elmérgesedik.
• október 8. – Német csapatok szállják meg Romániát.
• október 9. – London ismét megnyitja a burmai utat.
• október 12.
  • Német „tancsapatok” vonulnak be a román haderő átképzésére, és az olajmezők biztosítására. (Létszámuk 1941 elején 170 ezer fő.)
  • Újabb kereskedelmi egyezmény Németország és Jugoszlávia között.^[1]
• október 15. – Lluís Companys korábbi katalán elnököt a barcelonai Montjuic erdőben katonai összeesküvés vádjával kivégzik.^[12]
• október 18. – Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film, és a színház területeiről egyaránt. Rendeletben hatalmazza meg továbbá a törvény a helyi közigazgatási vezetőket, a külföldi zsidók internálásának megkezdéséről.
• október 19–23. – A Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusa Zágrábban. (Teljessé válik a párt újjászervezése.)^[1]
• október 24. – Az első zsidótörvényt Franciaországban bevezető Pétain kormányfő Montoire-ban találkozik Hitlerrel, és megállapodást ír alá a politikai együttműködésről.
• október 25. – Olaszország egy légihadteste is részt vesz London esti bombázásában, a német légierőnek nyújtott segítségül
• október 28. – Olaszország megtámadja Albániából Görögországot, egy átadott ultimátum lejárta után. Görögországban elrendelik az általános mozgósítást.
• október 29. – A brit kormány döntést hoz: az angol légierő segítséget nyújt a megtámadott Görögországnak.

Határozatlan dátumú események[szerkesztés]

• az év eleje – Csehországban létrehozzák a polgári ellenállási szervezetek központi vezetését (csehül Ústřední vedení odboje domácího, ÚVOD). (A Gestapo sorra számolja fel a csehországi ellenállás szervezeteit.)^[5]
• a tavasz folyamán –
  • Megszervezik a szlovákiai polgári ellenállást.^[5]
  • Illegális lengyel hadsereget (ZWZ) hoznak létre, amely azonban nem foganatosít akciókat a németek ellen.^[13]
• május – Hans Frank, a megszállt lengyel területek főkormányzója, az ún. ÁB-akcióban 3 ezer lengyel hazafit – főleg értelmiségieket – meggyilkoltat.^[13]
• május–június – Szovjet-jugoszláv kereskedelmi és tengerhajózási egyezmények, a diplomáciai kapcsolatok felvétele.^[1]
• június – A lengyel emigrációs kormány Londonba teszi át székhelyét.^[13]
• július–augusztus – A Szovjetunióban megalakul a lengyel kommunisták ún. kezdeményező csoportja.^[14]
• augusztus – Lluís Companys korábbi katalán elnököt Franciaországban elfogja a Gestapo, majd átadja a spanyol hatóságoknak.^[12]
• az ősz folyamán – Megkezdődik a Szeretfalva–Déda-vasútvonal építése Erdélyben, hogy a második bécsi döntést követően a Székelyföldet is bekapcsolhassák a magyar vasúti hálózatba.
• október – Bartók Béla az Amerikai Egyesült Államokba emigrál.

1940 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1940 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

• 1940-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve ’92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)